Erdélyi, bécsi, budapesti, brüsszeli jó meg rossz hírek

A napokban néhány hírrel találkoztam, amiket érdemesnek találok  megosztani.

Szomorúan vettem tudomásul, hogy otthon  ismét drágult az üzemanyag, ezzel meghaladva a bécsi árat (Bécsben kb. 1,36 euró a benzin, otthon meg 1,42 euró körül van).

Ennyit kell dolgozni 1 l benzinért (az átlagbéreket figyelembe véve) az EU különböző országaiban:

Több, mint 30 percet a vörössel jelzett országokban; 20-30 percet a narancssárga; 10-20 percet a világoskék és kevesebb mint 10 percet a sötétkékkel jelzett országokban

Forrás: Incont.ro

Biztató jelnek tűnhet, hogy a megnövelt adóból befolyó összeget autópályaépítésre akarják fordítani a nyilatkozatok szerint.

Sajnos már sok "mesét" hallottunk az Észak-erdélyi autópályáról is, hogy mikor és melyik szakasz  lesz meg, de eddig egyik eredeti ütemtervet sem tartották be...

Románia sajnos a sereghajtók között van az EU-ban az országban lévő autópályák hosszát illetően a maga 550 km-ével, még a tavaly júliusban frissen csatlakozott Horvátországnak is jóval több autópályája van (1 254 km ), a horvátok 12 év alatt megtriplázták az autópályáiknak a hosszát

Persze mondhatjuk, hogy a románok a 113 km ötszörösét készítették el 12 év alatt, de ez semmit sem változtat az otthoni gyorsközlekedési infrastruktúra állapotán, meg azon, hogy eltelt néhány év, amikor 1 km-nyi autópálya sem került átadásra 2000-2012 között... .

(Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int071.html )

"Magyarországnak az ország nagyságára vetítve 7-szer több autópályája van, mint Romániának."
(Forrás: http://www.kiksz.eu/downloads/autopalya_kiadvany.pdf)

Otthon minden választási évben annak örülhetünk,  ha átadnak 50-100 km-nyi autópályát...

Gyakrabban kellene választásokat szervezni, akkor lehet felgyorsulnának a dolgok. :-P

Ezek után következik a költői kérdés: mikor utazhatom haza Marosvásárhelyre autópályán? 

Ugyanakkor jó hír otthonról, hogy 2 helyi kiadvány is megjelent a napokban, az egyik a Nőileg magazin, a másik meg a Jogaink Romániában magyarul című könyv.

Mindkettő szerkesztőinek csak gratulálni tudok, hogy a magyar  közösség tájékoztatásához, épüléséhez ilyen módon is hozzájárulnak.

Brüsszelből érkező jó hír, hogy az Európai Parlament megszavazta a roaming díjak eltörlését. Nem kell viszont rögtön örömünkben felszökni, ugyanis csak 2015 karácsonyára kaphatjuk meg ezt az "ajándékot". :-)

(Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-14-373_hu.htm )

Budapestről közlekedési jó híreket kaptam:
 - átadták a 4-es metrót, amelynek néhány állomását nemzetközi szinten díjaztak építészeti szempontból 

Érdemes itt megnézni: http://mno.hu/grund/epiteszeti-dijat-nyert-a-4-es-metro-ket-allomasa-1219230

- Budapesten forgalomba kerültek az első földgázüzemű buszok... Bécsben is vannak ilyenek... Marosvásárhelyen csak voltak, valamikor a 70-es, 80-as években, azóta csak gáz van...

(Forrás:  http://www.bkk.hu/2014/04/forgalomba-allnak-budapesten-az-elso-foldgazuzemu-buszok/ )

- végül, de számomra a legfontosabb, hogy a Volánbusz/Eurolines értesített, hogy megtalálták és átvehetem a buszon felejtett tárgyat a Népligeti Forgalmi Irodájában. :-)

További szép napot mindenkinek!

Márciusi ifjak Bécsben

Eltelt egy kis idő, amióta nem írtam.
Ez betudható többek között a jó időnek, a munkabeosztásomnak (volt amikor csak vasárnap délután voltam szabad), illetve ami a legfontosabb, látogatóm volt, néhány napra itt volt a kedves Feleségem.
A március 15-i ünnepségek nagyrésze szombati napra estek, amikor pont dolgoztam, így azokon nem vehettem részt, viszont másnap ünnepeltem a templomi közösséggel. Meghívott előadó is volt, Dr. Tőkéczki László, aki március 15-e mai jelentőségéről beszélt, majd az ünnepi alkalom a székely és a magyar himnuszok eléneklésével zárult. Érdekes, hogy otthon nem énekeljük el ünnepekkor a székely himnuszt, itt meg igen :-)
Amúgy már az első templomi alkalmamkor (január 26-án, vasárnap) különleges ökumenikus istentiszteletben volt részem, amely szintén a székely majd a magyar himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel végződött.

Ugyanezen a vasárnapon (márc.16.) szintén otthoni látogatom volt, a Lészai család részéről, amely kellemesen ért az éppen szeles, viharos napon.
Ahogy telnek a napok sok magyar vonatkozást fedezek fel Bécsben és itt nem csak az Eszterházy utcára vagy a Bartók Béla csillagára gondolok, erről majd egy következő bejegyzésben.
Végezetül egy kép a márciusi ifjakról a bécsi Schmetterlinghausban (Lepkeházban):

Majdnem két hónap után

A legnehezebb az első hét volt, de felfedező útnak, kihívásnak vettem ezt a helyzetet.
Bécsben sok minden más, mint otthon, viszont van néhány hasonlóság is.

Amiben nagyon röviden (és nem kimerítőleg) más:
1. az infrastruktúra (és ezt nem csak azért mondom, mert fővárosról van szó), amely ki van építve úgy a tömegközlekedésnek (földalatti, föld feletti vonalak), mint az autósoknak, gyalogosoknak és nem utolsó sorban a bicikliseknek (közel 1200 km-nyi bicikliút van itt... Wow, vár rám a tekerés :))))
2. az emberek sokfélesége és minden kedves gesztust értékelnek (pl. ajtót megtartom a bevásárlóközpontnál valakinek, leesett valakinek a pénze és szóltam, stb.)
3. közlekedési kultúra (pl. az átjárón ha elindulok, nem kanyarodik rám az autó, hanem türelmesen vár, sőt ha átjáró közelében vagyok, de még le sem léptem a járdáról, már akkor megáll és átenged; ami nagyon fura volt, hogy a mentőautók általában csak villognak, csak akkor szirénáznak, ha nagyon muszáj és mégis minden autós észreveszi és helyet ad nekik; itt nem dudálnak az autók -csak ha esetleg vészhelyzet van- és 1-2 kivételel nem gyorshajtanak)

4. kenyér: itt többnyire zsemléket, kifliket, bagetteket esznek, meg néha barnakenyeret (ez utóbbit eszem inkább én is... egészséges, nemde?:))
5. ásványvíz: még egy igazi, jó, szénsavas ásványvizet nem igazán ittam, bár igaz sokat még nem is próbáltam ki
6. hivatalok: bár egyes helyeken rövid a nyitvatartás, mégis minden papírt gördülékenyen és gyorsan megkaptam (sehol sem kellett 10-15 percnél többet várakoznom)
7. tömegközlekedés: nagyváros ellenére percre pontosan járnak a metrók (legpontosabban), villamosok és buszok (ez utóbbiak is pontosan vagy csak pár perc eltéréssel hamarabb vagy később érkeznek a kifüggesztett menetrendhez képest a közlekedési viszonyok függvényében), valamint a főbb megállóhelyeken elektronikus kijelzők tájékoztatnak a következő busz(ok)/metro/ villamos érkezéséről
Nálunk még menetrend sincs, csak indulási időpontok a végállomásokról, inkább no comment...
8. üzletek nyitvatartása: úgy néz ki, hogy itt még emberséges a munkaprogram és a nagyobb és kisebb üzletek is este 6-7-8 felé zárnak, vasárnap viszont az pihenésnap és az üzletek 99%-a be van zárva
9. tisztaság: nem azt mondom, hogy itt samponnal mossák az utcákat (bár a főtéren a Stephansplatz környékén vizes, seprűs és még vagy 1-2 féle tisztító autó szokott esténként takarítani), de nagyobb a tisztaság és nem hajigálják össze-vissza a szemetet az emberek, valamint a kutyák ürülékét kis zacskóba össze kell szedni (büntetés mulasztásért 36 euró). A közelben van a Liesing nevű patak és a medre, partja tisztasága minta lehetne a kb. ugyanakkora otthoni Poklos pataknak. Itt is van azért egy-két elszigetelt hely, ahol több a szemét, de ez lehet betudható annak is, hogy még csak most kezdődött el a tavaszi nagytakarítás.
10. városrendezés: látszik, hogy minden alakítást, fejlesztést széleskörű konzultáció előz meg, most pl. a Mariahilfer strasse-ről volt népszavazás a 6. és 7. kerület lakóinak, akik megszavazták, hogy sétálóutcává váljon teljes egészében, ahol biciklizni is lehessen
A másik példa a Hauptbanhof (fő vasúti pályaudvar) kibővítésének, felújításának befejezése, fejlesztése, amelynek főépülete 2014 őszére készül el teljes egészében, a környék pedig 2020-ig kap végleges formát.

Amiben leginkább hasonlít, hogy az időjárás nagyjából ugyanolyan, valamint itt is sok a játszótér, a bank (viszont nem a főtéren) meg sok a manó (kisgyerek), igaz többnyire muszlim anyukákat láttam sok gyerekkel sétálni, de ebbe most ne menjünk bele, talán majd máskor.

Amit még fontos megemlítenem, hogy a távolból minden otthoni dolog felértékelődik, legalábbis számomra, erről részletesebben majd egy következő bejegyzésben írni fogok.

A névről

Valahogy nem kellett sokat gondolkodnom a blog nevén, adta magát...
és hogy miért?

Számomra rendkívül egyszerű: nagyon sok szál köt az E60-as európai úthoz; ez út mentén található a szülővárosom (Marosvásárhely / Tîrgu Mureş / Neumarkt am Mieresch), sok szerettem lakik az út által átszelt településeken (legyen szó például Marosvásárhelyről, Kolozsvárról vagy Budapestről) és több szép emléket őrző településen halad át ez az út (pl. Segesvár, Brassó, Kolozsvár, Budapest, Bécs), jelenlegi utam is az E60-ason keresztül vezetett Bécsbe.
Az egyik nem titkolt álmom (most már nem csak én, meg a kedves Feleségem tud róla :))) meg az, hogy végigutazhassam (még ha csak részletekben is) az E60-ast, a nyugati kezdőponttól, a franciaországi Brest-től egészen a keleti végéig, a kirgizisztáni Irkeshtam-ig.

Eleinte többnyire az E60-as mentén található 2-3 nagyobb városról (Bécs, Budapest, Marosvásárhely) és az itt tapasztaltakról, látottakról, hallottakról fogok írni, aztán idővel meglátjuk, hogy miként alakul a blog.

Jó utat, jó olvasást mindenkinek, aki velem tart ebben az utazásban!

Subi

Az E60-as a második leghosszabb európai út, teljes hossza 6590 km, ebből az európai szakasz 3508 km hosszú.

(Forrás: Wikipédia)

Az E60-as út nyomvonala